Gondolkoztál már azon, mi is tulajdonképpen a betegség? A betegség a szervezet reakciója, válasza valamilyen külső vagy belső hatásra.  Amíg szerveztünk megbirkózik a számára káros behatásokkal, egészségesek maradunk, ha nem szervezetünk tünetekkel jelzi a bajt. Sajnos sok betegség alattomosan kezdődik, tünetei csak később, akár évek múlva jelentkeznek. Ha tehát panasz-, és tünetmentesek vagyunk, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy egészségesek is....

Az orvostudomány általában a panaszok és tünetek megjelenésekor tud beavatkozni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a terápia segítség, enyhíti a panaszokat, de a gyógyulást a szervezet maga végzi el. Ugyanakkor nem felejthetem gyógyszertan tanárom bevezetőjét az első órán: „Kollégák, jegyezzék meg: a kémiai anyag amelynek hatása van, annak van mellékhatása is!"  tudjátok...kérdezze gyógyszerészét....

Ha mindezt végiggondoljuk, az egészség megőrzésének lehetősége tisztán látszik: segítsünk a szervezetünknek elvégezni a dolgát...lehetőleg mellékhatások nélkül. Sokan kérdezhetitek: miért kellene neki segíteni? Mert annyi káros hatás éri, hogy nem valószínű, hogy megbirkózik vele, lásd: egyre többen lesznek rákosak, szenvednek szív-érrendszeri, cukorbetegségben egyre fiatalabb korban.

Mivel segíthetünk? Gyógynövényekkel: a bennük található hatóanyagokat számos vizsgálatban tesztelte már az orvostudomány. A gombákat is régóta ismerjük és használjuk.  A kutatások kimutatták, hogy bizonyos hatóanyagok kedvezően hatnak a szervezet immunrendszerének működésére, ezért ezeket „Immune response modulators" magyarul: az immunválasz  szabályzói" névvel illették. Nem véletlenül: nem pusztán az elcsépelt „immunrendszer erősítéséről" van szó - ugyanis ha ez a rendszer túl erős, fokozott reakció lép fel, pl. allergia.  Ezért fontos, hogy a segítségként használt anyag minden esetben segítse a szervezetet: akkor is ha túlreagál allergia esetén, vagy ha nem reagál időben rák esetén.

A gyógyító gombákban lévő hatóanyagok (poliszaccharidok, ß-glukán, ganodermasav, triptének stb.) a kísérletek szerint úgy illeszkednek az immunrendszer bizonyos elégtelenül működő sejtjeihez, mint kulcs a megfelelő zárhoz. Ezért fő hatásuk az, hogy ott hatnak ahol éppen kell - mellékhatások nélkül.

A  keleti népek - akik mellesleg nálunk jóval hosszabb ideig élnek - ezt 4000 éve tudják...Most már én is. Te mikor látod be?

A koleszterinről és trigliceridekről biztosan hallottál már - korunk népegészségügyi problámája.....Ma már azt is tudjuk, a káros koleszterin jelentős része nem a táplálkozásból származik, hanem a felborult anyagcsere következménye....

Az első vérzsírcsökkentő gyógyszert  (lovastatin) szintén gombából vonták ki, ez alapozta meg a hatékony terápiát.

A Ganoderma gomba koleszterin csökkentő hatása klinikailag igazolt.

Idén Bécsben rendezték meg az Európai Táplálkozástudományi Társaság éves kongresszusát (ESPEN 2009). Az eseményen a táplálkozással, mesterséges táplálással foglalkozó orvosok vesznek részt – náluk jobban mondhatni senki nem ért a táplálkozáshoz.

Több ilyen rendezvényen részt vettem már, ott voltam 20 éve akkor is, amikor épp a koleszterint átkoztuk ki és ott voltam idén is, amikor már ki mertük jelenteni: a koleszterin igen fontos a szervezet számára, csupán azt kellene valahogy megakadályozni, hogy az anyagcsere során az úgynevezett „rossz koleszterin” (LDL) molekulává alakuljon. A zsírok anyagcseréje igen bonyolult, kóros anyagcseretermékek leggyakrabban oxidáció révén keletkeznek. Az oxidáció folyamata során káros „oxi-szabadgyökök” keletkeznek, amelyek roncsolják sejtjein ket, esetenként DNS károsodást is okozhatnak. Ezt nevezzük oxidatív stressznek: az érelmeszesedés, érszűkület, magas várnyomás, cukorbetegség állandó velejárója az oxidatív stressz.

 Ma már tudományosan elfogadott tény: a táplálásnak fedeznie kell az energia- és tápanyagszükségleteket,  és ki kell védenie az oxidatív stressz káros hatásait.

Manapság sokat hallunk az elhízásról, annak veszélyeiről, arról azonban már nem esik szó, hogy  „civilizált” világunkban az alultápláltság igen gyakori.  Az alultápláltság hallatán csont sovány ember képe jelenik meg előttünk, pedig – bármilyen hihetetlen – a túlsúlyos ember is lehet alultáplált. Sőt, többnyire az! Igenis lehet fehérjehiánya, vitamin és nyomelemhiánya stb., stb.

A kongresszuson elhangzottak szerint a fejlett országokban az alultápláltság aránya 5-15%-os, a kórházi kezelést igénylő betegeknél ez az arány már  40%-os!!! Az alultápláltság súlyosbítja a betegségeket, a fehérjehiány miatt jelentősen csökken az immunrendszer hatékonysága, a lábadozás ideje megnyúlik, jelentősen növelve az egészségügyi költségeket és rontva a betegek életminőségét.

Ezért nem mindegy mit eszünk-iszunk. Sajnos a ma kapható fogyasztási cikkek, élelmiszerek nem mindig tartalmazzák a szervezet számára szükséges tápanyagokat,  gondoljuk végig: az a paradicsom, amelyet génmanipulált technológiával termesztenek, a konténerben érlelik a szállítás során és soha nem látott napot, vajon mennyi C-vitamint tartalmazhat? A környezetszennyezés, sugárzások fokozott stresszhelyzetbe kényszerítik szervezetünket, ezt a fokozott szükségletet kell tehát kielégíteni! Ezért szükséges a jó minőségű, bevizsgált táplálékkiegészítők mindennapi fogyasztása. Az igen tekintélyes JAMA orvosi szaklap már 2002-ben állást foglalt: „ a napi ajánlott vitaminadag elégséges a szükségletek fedezésére, de a betegségek megelőzésére már nem!” Klasszikus példám: az ínysorvadás nem más mint egy lassú skorbut...

Hogy mit tehetünk?  Nézzünk utána a gombák csodálatos, természetes antioxidáns hatásainak és kedvező élettani hatásainak! Élvezzük a lehetőséget, hogy kivételesen nem „bogyókat” kell bekapkodnunk naponta, hanem mindennapi élvezeti cikkünk – a kávé – fogyasztásával tehetünk valami egészségünk és tápláltsági állapotunk megőrzése céljából.

Ref: espenblog.com/wp/wp-content/uploads/2009/06/declaration1.pdf

www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez – Pubmed- list of articles.